7 gyakran feltett kérdés a borversenyekről

Rövid összefoglalónkban a borversenyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze. Kiderül, hogyan zajlik egy borverseny, mik a lehetséges buktatói és mindezek fényében valójában mit is jelentenek a különböző érmek és elismerések.


Mire jó egy borverseny?
A borválaszték óriási. Egy hipermarket borpolcain akár ezer különböző bor sorakozhat, a hazai pincészetek pedig összességében több tízezer különböző bort kínálnak. A borversenyek szerintünk legfontosabb feladata, hogy segítsenek a borkedvelőknek a választásban. De nekünk, borkészítőknek is hasznosak ezek a megmérettetések. A legizgalmasabb szakmai tapasztalat bírálóként részt venni egy versenyen, hiszen ilyenkor akár 40-50 féle bort is kóstolhatunk, de maguk az eredmények is értékes szakmai információval szolgálnak, hiszen a legjobb tételek egyfajta referenciát, viszonyítási pontot jelentenek. Az eredményeket figyelemmel kísérve és a legjobb borokat sajátjainkkal összekóstolva képet kaphatunk a borkínálat egészéről, az aktuális trendekről és saját gyengeségeinkről, erősségeinkről is, ez pedig rendkívül fontos ahhoz, hogy folyamatosan fejlődni tudjunk.


Kik bírálják a borokat?
A borászok mellett a kóstolásban gyakran részt vesznek borszakírók, borkereskedők, szomeliék (ők a vendéglátás borszakértői, az ő feladatuk, hogy az éttermekben segítsenek a borok kiválasztásában, ételekhez való párosításában és felszolgálják a borokat), akik az értékelés során a kereskedelem és vendéglátás szempontjait is érvényesíteni tudják.

88a33509-36ae-4152-875c-e6cdc4aac6a1
Vinagora Borverseny, Szigetváry Zsolt (A szervező Borkultúra Kft. engedélyével)

Hogy lehet megállapítani, hogy az egyik bor jobb, mint a másik?

Hihetetlen dolognak tűnik, hogy egy borversenyen több száz bort bírálnak és rangsorolnak? Bizony, vannak, akik kételkednek benne, hogy a borokat lehet-e objektíven értékelni. Hiszen a borkóstolást számtalan személyes és külső tényező befolyásolja, mint a kóstoló ízlése, aktuális hangulata, közérzete, a külső hőmérséklet, a bor hőmérséklete, stb., ami valóban megnehezíti egy objektív sorrend kialakítását. A borversenyek szervezőinek legfontosabb feladata éppen az, hogy a szubjektív és külső tényezők szerepét minimálisra csökkentsék a borok értékelése során. Egy borverseny szakmailag akkor jó, akkor ad megbízható eredményeket, ha ezt a feladatát teljesíteni tudja.

Hasonlóképpen azokhoz a sportokhoz, ahol nincs objektív eredmény, a borok versenye is pontozással zajlik és annak érdekében, hogy az egyéni ízlés minél kisebb mértékben befolyásolja az eredményt, a borokat többen is értékelik. A zsűri általában 5-7 fős bizottságokból áll. A bizottságok tagjai együtt kóstolnak, a bort hibái és erényei alapján önállóan pontozzák, majd általában röviden meg is vitatják a tapasztaltakat.

Fontos, hogy a bírálók „vakon” kóstolnak, a bort egy beburkolt palackból töltik a poharukba és általában csak a szőlőfajtát és az évjáratot ismertetik velük. Az értékeléskor tehát nem tudják, az adott bor mely borvidékről, mely pincészetből származik. Így minden előítélettől mentesen tudnak ítélkezni a borok felett.

48ce5fd7-2634-4eb9-b902-70fbf82c724f
Vinagora Borverseny, Szigetváry Zsolt (A szervező Borkultúra Kft. engedélyével)
3d6c46fe-383c-44cd-ac37-0a9f1bb1d58f
Vinagora Borverseny, Szigetváry Zsolt (A szervező Borkultúra Kft. engedélyével)

Minden borverseny más és más. Különböző a zsűri összetétele, a pontozási rendszer, az indított borok mezőnye, sőt két borverseny közötti időben még ugyanaz a bor is érik, változik. Ennek megfelelően az eredmények is különböznek, de mégis tapasztalható bizonyos szintű következetesség. Mi egy adott évben jellemzően minden kiválasztott borversenyen ugyanazokat a borokat indítjuk és minden évben kiugrik egy-két bor, ami a legtöbb borversenyen jól szerepel. Idén ez a 2014-es száraz Aranymetszés Olaszrizling.


A bírálók tényleg kiköpik a bort?

Naponta 40-50 bort megkóstolni kellemes, de embert próbáló feladat. Hogy ítélőképességük a harmincadik bor után is megmaradjon, a bírálók a legtöbb bort ízlelés után egy speciális edénybe köpik. Ez első hallásra talán nem túl gusztusos, de sokat segít a józanság megőrzésében. Ezt szolgálja az is, hogy a bírálók asztalán mindig van víz és valami semleges ízű étel, általában felkarikázott kifli és alma. Ezek azért is hasznosak, mert segítségükkel a következő bor előtt lehet semlegesíteni az ízlelőbimbókat.


Hogy lehet összehasonlítani egy Tokaji aszút egy friss Irsaival?

Ez bizony nem könnyű. Éppen ezért a borversenyeken kategóriákba sorolják a borokat. A leggyakoribb kategóriák: fehér-, vörös-, rozé-, és habzóborok, pezsgők, késői szüretelésű szőlőből készült, illetve botritiszes szőlőből készült borok.


A borversenyeken van dopping?

A borokat a borászok nevezik be a versenyekre, ők küldik be a kóstolásra szánt mintákat is. Felmerül a kérdés, hogy mi biztosítja azt, hogy ezek a minták valóban a kereskedelmi forgalomban elérhető borral azonosak legyenek és ne külön erre a célra, különleges odafigyeléssel elkészített „versenytételekből” származzanak. A rangosabb borversenyeken ezt úgy védik ki, hogy bekérik az adott bor forgalomba hozatali engedélyét (ezen szerepelnek a kereskedelemben kapható bortétel legfontosabba adatai, mint alkohol-, cukor-, savtartalom, stb.) és az érmes borok esetén az eredményhirdetés előtt ezeket az értékeket laborban ellenőrzik.


Mit jelent az aranyérem?

A sportversenyekkel ellentétben egy borversenyen kategóriánként nem csupán egy aranyérmet osztanak ki, az aranyérem az adott kategória legjobbjait jelöli, melyet általában a borok legfeljebb 10 százaléka kaphat meg. Egy-egy kategória legjobb bora pedig külön elismerést, például „nagy arany” érmet vagy „Champion-díjat” kap.
Ponthatárok alapján osztják ki az ezüst- és a bornzérmeket is és általában az összes érmes bor maximális arányát is meghatározzák. Az érmek odaítélésének szabályai minden borversenyen mások. Az elismerések valódi értéke nagymértékben függ ezektől a szabályoktól és a borverseny általános szakmai színvonalától.

Hozzászólás